Több riportját sugározták külföldi televíziók, jelentős nemzetközi visszhangot keltettek a Bolíviában terrorizmussal megvádolt, és társaival tisztázatlan körülmények között meggyilkolt Eduardo Rózsa Flores-szel készült dokumentumfilmjei, különösen a vele készült utolsó interjú, ami belpolitikai vihart kavart Bolíviában, és amelynek kapcsán Kepest is megvádolták. A nyolcvanas évek közepétől rendszeresen publikál könyveket, és különösen azután, hogy visszavonult a televíziós műsorkészítéstől, tevékenysége középpontjában egyre inkább az írás áll. Első művei főként rádiós és televíziós riportútjaira és beszélgetéseire épültek (Szerencsés Útjaim, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986; Kepes Krónika – Beszélgetések, Park Könyvkiadó, 1999; Kepes Krónika – Történetek, Park Könyvkiadó, 2000), illetve irodalmi válogatásokat készített Könyv-jelző I-III címmel a Park Könyvkiadó számára (2001-2002). 2008-ban, Matt a férfiaknak címmel (Alexandra Kiadó) dokumentum-regénye jelent meg, 2011-ben pedig Tövispuszta című regénye (Ulpius-ház Kiadó).
Video
Hol a boldogság mostanában? Sokszor feltettük magunknak ezt a kérdést, ugye?. Ebben a furcsa, zárt világban, amikor az embernek nincs hová menekülnie önmaga elől, sok mindennel szembe kell néznie, és ehhez jól jönnek a kapaszkodók. Kepes András könyve ilyen, főleg azért, mert nem mondja meg a tutit, hanem gondolkodásra késztet, saját életéből vett példák alapján mutatja meg, hogy a megoldás önmagunkban van, nekünk kell megtalálnunk a boldogságunkat ebben a feje tetejére állt világban. A cím egy Popper Péter idézetből származik: "Manapság az ember intelligens és depressziós, vagy boldog és hülye", a szerző többféle szempontból, a rá jellemző önironikus és elegáns stílusban fogalmazza meg gondolatait. Sok érdekességet megtudunk a szerzőről, például ki gondolta volna, hogy 1956-ban kisfiúként lefegyverzett egy szovjet katonát? A sztori egyszerre bájos és vérfagyasztó, jól felépítve, profin, mégis stílusosan tálalva. Olyan érzés végigolvasni a könyvet, mintha egy kávé mellett beszélgetnénk a szerzővel, lassan kortyintjuk végig a nem túl hosszú fejezeteket, amelyek a könnyed hangvétel ellenére magvas mondanivalót tartalmaznak.
Régóta foglalkoztat a kérdés, vajon miért gondolják az emberek, hogy a tudatlanság a boldogság, és aki igyekszik felelősen szemlélve megérteni a világot, csak pesszimista lehet. Holott valamennyien szeretnénk egyszerre boldogok, okosak, sikeresek és optimisták lenni, és ilyesmit kívánunk a gyerekeinknek is. Úgy döntöttem, saját »kísérleti terepemre«, az életemre támaszkodva, a kultúrtörténet és a tudomány segítségével a végére járok, lehetséges-e ez egyáltalán" – mondja Kepes András, aki a Libri Kiadó gondozásában november közepén megjelenő önironikus könyvében azt kutatja, lehetünk-e boldogok egy átalakuló és ellentmondásos világban. Csak a leegyszerűsítő magyarázatokban hiszünk, vagy képesek vagyunk – akár a kétellyel is megbarátkozva – kritikusan szemlélni önmagunkat és a jövőnket? Albert Einstein úgy gondolta, ha a világegyetem működése belefér egy-két rövid képletbe, miért ne férne bele a boldogság képlete is két mondatba? Ez röviddel azután történt, hogy a Nobel-díj Bizottság értesítette, neki ítélték a fizikai Nobel-díjat.
- Kepes andrás a boldog hülye és az okos depressziós 6
- Kepes andrás a boldog hülye és az okos depressziós 4
- Kepes andrás a boldog hülye és az okos depressziós e
Elsőként tudósított a cannes-i, a berlini, a moszkvai, a tokiói, a San Sebastian-i filmfesztiválról, Hollywoodból és a Nobel-díj átadásokról. Mikrofonja előtt szólaltak meg először magyar képernyőn világsztárok, világhírű filmrendezők, írók. 1989-től több műsor szerkesztője és műsorvezetője volt, jegyezte az Apropó (1991–1998) című riport-dokumentumfilm sorozatot és a Desszert (1994–1998) című beszélgetős műsort. 1998-ban a TV2-n készítette beszélgetős műsorát, Kepes címmel, de még abban az évben egy súlyos betegség két évre félbeszakította pályáját, és úgy döntött, visszavonul a rendszeres szerepléstől. 2000-ben a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel újra Oázis (2000) című egész estés összetett sorozatával, beszélgetésekkel, dokumentumfilmekkel. 2002-től az RTL Klub képernyőjén volt látható irodalmi sorozata, a Könyv-jelző (2002) és beszélgetős műsora, a Desszert (2005), majd dokumentumfilm sorozata, a Világfalu (2005-2006). 2008-ban Különös történetek című dokumentumfilm sorozatával tért vissza egy évre a Magyar Televízióba.
Kepes András (Budapest, 1948. október 11. ) magyar író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár. Általános- és középiskoláit Budapesten, illetve Bejrútban és Buenos Airesben végezte. 1973-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-esztétika szakos diplomát. Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban a Syracuse-i Egyetemen (1979), illetve miután elnyerte a Stanford Egyetem John S. Knight nemzetközi ösztöndíját, a Stanfordon (1985-1986). Doktori és habilitált doktori fokozatát a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte (2004). Első cikkei 17 éves korában jelentek meg. Az egyetem elvégzése után, 1973-tól a Magyar Rádiónál dolgozott munkatársként, majd a kulturális rovat vezetőjeként. Nevéhez fűződik a Gondolatjel című kulturális magazin elindítása, szerkesztette többek között a Láttuk, hallottuk című művészetkritikai sorozatot. 1980-tól a Magyar Televízió akkor induló kulturális hetilapjának, a Stúdió '80-nak alapító főszerkesztő-helyettese és egyik műsorvezetője volt.
A szerző széles körű kutatást végzett a könyvhöz, legyen szó tudományról, művészettörténetről, irodalomról, filozófiáról, történelemről, mindezen területeket játszi könnyedséggel vegyíti egymással, ha a téma úgy kívánja, ironikus derűvel osztja meg az olvasóval gondolatait. Sokszínű az elénk táruló paletta, mindenki megtalálhatja a saját életszakaszában fontos témát, legyen szó öregedésről, kamasz gyerekekről, párkapcsolatról, az aktualitást pedig a Covid-járványra vonatkozó megállapítások szállítják. Mert a Covid-para mindenkit érint, minden bizonytalan, nemzedéki élményt élünk át éppen, nem árt, ha emlékeztetnek bennünket arra, hogy világjárványok mindig voltak, és a tudósok már régen kongatták a vészharangokat ezügyben, csak senki sem figyelt oda rájuk. Kepes több tudományterületbe is belemélyedt, rengeteg ismeretet ad át nekünk szórakoztató, mégsem felszínes módon, látszik, hogy egyetemi tanár, tudja, hogyan kell ébren tartani az olvasók figyelmét. A boldogság relatív, mindenki másban találja meg, nincsenek nagy igazságok, csak útkeresés, amelyhez kiváló fogódzót tud nyújtani ez a könyv, amely nem váltja meg a világot, de jólesik belefeledkezni a bölcs szavakba, amelyek mögött évtizedek tapasztalata áll.
A gondolatait leírta egy-egy cetlire, és Tokióban – ahol akkoriban egy konferencián járt – borravalóként odaadta egy londinernek. "Ezek a cetlik egy nap sokkal többet fognak érni, mint egy átlagos borravaló" – mondta a fiúnak, és Einstein jóslata ezúttal ugyanúgy bevált, ahogy korábban az általános relativitáselméletnél is. Közel egy évszázaddal később a jeruzsálemi Winner's aukciósház árverésén, miután a becsüsök a cédulák értékét 5–8 ezer dollárra taksálták, egy nagyjából huszonöt perces licitálást követően 1, 56 millió dollárért keltek el. Kerülő úton bizonyítva, hogy van összefüggés a pénz és a boldogság között, ha nem is egészen úgy, mint azt elsőre gondolnánk. De mielőtt elárulnám, milyen mondatok szerepeltek a papírdarabkákon, nézzünk néhány véleményt az egyik legismertebb közhelyről, hogy "a pénz nem boldogít". Kezdjük mindjárt a szüleimmel. Apám megvetette a pénzt. Azt mondta: korrumpál. Ezek után nem meglepő, hogy a pénz sértődötten elkerülte a szüleimet. De őket ez nem zavarta.
A külszolgálatosok autóra gyűjtöttek, aranyat hoztak haza eladásra, és mindez az állam és a közerkölcs hallgatólagos jóváhagyásával történt. Ha a normalitásnak elfogadott közgondolkodással szemben valaki a spórolt pénzét bagóért akarja beváltani, akkor annak a hátterében csak valami átláthatatlan rafinált trükk lehet, amit ki kell vizsgálni, mert ekkora hülye nyilvánvalóan nincs, gondolta a Magyar Nemzeti Bank éber hivatalnoka, aki – mint oly sokan azóta is – nem látott lényegi különbséget a hülyeség és a tisztesség között.
Például az egyenrangú párkapcsolat fontosságára vonatkozó gondolatait azzal vezeti fel, hogy elmeséli, milyen extrém körülmények között találkozott jelenlegi feleségével (mert eléggé bonyolultak nála a családi viszonyok, amit szerencsére jól tudnak kezelni). A lányai kamaszkori viharai sem maradnak említés nélkül, ahogyan arról is őszintén beszél, hogy volt időszak az életében, amikor minden veszni látszott, mégis fel tudott kelni a padlóról, sőt, azt sem hallgatja el, hogy neki is vannak rosszabb napjai, amikor nem olyan udvarias az emberekkel, ahogyan azt el lehetne várni tőle. Vagyis egyáltalán nem tökéletes, ugyanolyan, mint bárki más, nem tanít, "csak" beszélget. A mai zajos világban éppen ez a visszafogottság hat üdítően az olvasóra, aki régen belefáradt már a rá zúduló önsegítő könyvek garmadájára, élmény beleveszni egy olyan alkotásba, amely nem kínálja tálcán a megoldást, hanem arra késztet, hogy elkezdjünk gondolkodni azon, hogyan tudnánk mi magunk megtalálni a saját boldogságunkat.
- A szent korona és koronázási kincseink nyomában film
- Nike air force férfi cipő 6
- 1 hektár föld ára 2010 edition
- A birodalom visszavag magyarországi bemutató