Vannak olyan csillagképek, amelyek csak az év bizonyos részében láthatóak. A Föld keringése miatt ugyanis a csillagképek napról napra nyugat felé tolódnak az égbolton. Ezért azt vehetjük észre, hogy a nyugatihorizonton lévők egyre hamarabb nyugszanak, majd egy bizonyos idő elteltével már nem is láthatók, amikor beköszönt az éjszaka. Eközben keleten új csillagok, csillagképek kelnek föl, amelyek napról napra egyre magasabbra hágnak. A csillagképek így folyamatosan cserélődnek az év során. A Hattyú (Cygnus) Az égbolt talán leggyönyörűbb csillagképe. Fejünk felett szálló, kiterjesztett szárnyú hattyút formáz. Kereszthez hasonló rajzolata miatt néha Északi Kereszt néven is említik. Az egyik legenda szerint nem más, mint a görögök átváltozott főistene, Zeusz. Más mondák arról regélnek, hogy a hattyú Orfeuszt, a költőt ábrázolja. Orfeusz feleségét kígyómarás érte, amibe belehalt. Orfeusz elhatározta, hogy bármi áron is, de fölhozza őt az Alvilágból. Ezért hattyúvá változott, de vállalkozása, nem járt sikerrel.
Cassiopeia hogyan került az égboltra 3
Akárcsak az Androméda csatlósai, a felvételeken jól kivehető M32 és az M110 törpegalaxisok - rajtuk kívül pedig további tizenhárom törpegalaxis kering az M31 körül. Az Androméda-galaxis teljes pompájában; jobb oldalán az M110. (Forrás: Robert Gendler)
Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló blog Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz látványos felvételeket, friss tudományos eredményeket és egyéb aktualitásokat.
Cassiopeia hogyan került az égboltra 2020
A Cepheus legfényesebb csillaga, vagyis alfája a magyar folklórban külön nevet érdemelt ki: ő a Részeg, amely a Korcsmából tántorog ki ( dupla hungarikum!! ). A csillagkép területén nincs igazán ( legalábbis amatőr távcsővel könnyen megpillantható) látványos objektum, szakmai szempontból viszont akadnak ínyencségek. Errefelé található a Tűzijáték-galaxis, ( avagy az NGC 6946), amelyben minden más galaxisnál többet, összesen tíz szupernóvát figyeltek meg; köszönhető ez a mindössze 22 millió fényéves távolságának. A delta Cephei pedig egy komplett változócsillag-osztálynak lett a prototípusa és névadója – segítségükkel nem csak a Tejútrendszerben, de extragalaktikus skálán is tudunk távolságot mérni. A Cepheus ''házikója'' a Kis Medve és a Cassiopeia között. (Forrás: Stellarium)
Az Andromeda csillagképe az egyetlen a famíliában, amely a Sarkcsillagtól való távolsága okán nem tartózkodik folyamatosan a horizont felett. Szüleihez képest jóval nagyobb területet foglal el az égbolton a Halak és a Cassiopeia között, ábrázolása pedig összeér a Pegazussal.
Figyelt kérdés Ha lehet röviden le tudná írni valaki mert a neten csak hosszú szövegek vannak, amiből nem derül ki. Válaszaitokat előre is köszönöm. #Kassziopeia #mitolögia #csillagkèpek 1/2 anonim válasza: 100% [link] Lásd a 'Története, mitológia' fejezetet. Ha neked ez a kb. 15 soros leírás gondot okoz, akkor menthetetlen vagy... 2017. jan. 27. 19:08 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 anonim válasza: 100% Mankónak egy másik link (Itt már kép is van:-)) [link] 2017. 19:20 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2021,
GYIK |
Szabályzat |
Jogi nyilatkozat |
Adatvédelem |
WebMinute Kft. |
Facebook |
Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Cassiopeia hogyan került az égboltra 2019
- Winnetou és bartha old firehand 2
- Használatbavételi engedély minta: Kassziopeia csillagkép hogy került fel az égboltra
- Star wars ii rész a klónok támadása szereplők 3
- Kassziopeia – Wikipédia
- Szolgái és nem urai vagyunk a nemzetnek
- Cassiopeia hogyan került az égboltra 5
- Dr chen slim beauty kapszula vélemények 2
- Ki volt Kassziopeia, és hogyan "került fel" az égboltra, illetve...
Cassiopeia hogyan került az égboltra film
Utóbbiak leglátványosabb képviselői az egymás szomszédságában lévő Szív- és a Lélek-köd, tőlünk mintegy 7000, egymástól pedig 300 fényévnyire. A Szív (jobbra) és a Lélek (balra) emissziós ködök. (Forrás: Davis Lindemann)
Velük szemben amatőr teleszkópokkal nem megfigyelhető, de tudományos szempontból kiemelt fontosságú a Cassiopeia két szupernóvamaradványa. Az egyik a felfedezője után Tycho-szupernóvának elnevezett 1572-es csillagrobbanás ( értsd: akkor ért ide a szupernóva fénye) által szétrepített anyagfelhő, míg a másik, a Cassiopeia A egy nagyjából háromszáz évvel ezelőtti, ám akkor nem detektált szupernóva-robbanás maradványa. Tekintve, hogy Kepler 1604-es szupernóvája óta nem figyelhettünk meg a Galaxisunkban felrobbanó csillagot ( csak azon kívül, de abból jó sokat), ez a legutóbbi ismert galaktikus szupernóva. A Cassiopeia A szupernóva maradvány hamisszínes felvétele. (Forrás: NASA)
A ''család'' második tagja, Cepheus, kevésbé látványos konstelláció. A szintén cirkumpoláris csillagképet hét csillag alkotja, melyek közül az öt legfényesebb ( fényszennyezéstől védett megfigyelő számára) szabad szemmel is észrevehető; házikóra emlékeztető alakzatot formálva furakodnak be a Cassiopeia és a Sarkcsillag közé.
Orfeusz kitűnő költő volt, aki dalaival az isteneket is elkápráztatta, ezért kapta tőlük jellegzetes kétszarvú lantját. Ez is ott látható mellette az égbolton. A
Hattyú legfényesebb csillaga a Deneb (arabulfarok). Kékesfehér színű óriáscsillag. A csillagképben található a sejtelmes alakú Fátyol-köd, amely csak távcsövekkel figyelhető meg. A Fátyol-köd egy 50 000 évvel ezelőtt felrobbantcsillag maradványa. A csillagkép jellegzetes alakzata egy sötét porsáv, amely a Tejutat kétfelé hasítja. Északi Szeneszsák néven emlegetik. További érdekesség, hogy a csillagképben található az egyik legerősebb sugárzásúrádiógalaxis (Cygnus A), továbbá az elsőként azonosított fekete lyuk (Cygnus X-1). A Lan
t (Lyra) Ez Orfeusz lantja. Apró területű, jellegzetes csillagkép. Legfényesebb csillaga a Vega (kőszáli sas). Gyönyörűen ragyogó kékesfehér csillag, az égbolton az ötödik legfényesebb. A Lantban található a planetáris ködök leghíresebb képviselője, a Gyűrűs-köd. A Sas (Aquila) Az égi egyenlítőn lévő, sasmadarat formázó csillagkép.