A pályázaton a Bánk bán nem nyert díjat, az eredményhirdetéskor még csak meg sem említették. Az 1815-os első változat alig hasonlít valamiben a véglegesre (a kézirat is csak véletlenül került elő a 20. században). Katona Józsefet barátja, Bárány Boldizsár Rosta című munkája késztette a Bánk bán átdolgozására, amely egy recenzió volt (1817). A szerző megfogadta a recenzens jó tanácsait. A Bánk bán nyomtatásban 1820-ban jelent meg Kecskeméten, első színházi előadása pedig Kassán volt 1833-ban. A Bánk bán témája
Nagyon sokrétű: politikai és magánéleti konfliktusokat ötvöz. Van egy élősködő idegen hatalom, és vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. Katona Józsefet elsősorban az uralkodó elleni merényletek érdekelték a történelemből. Nem ő volt az első, aki a Bánk bán-témát feldolgozta: Hans Sachs 16. századi német író dolgozta fel elsőként szépirodalmi formában. Katona két kortársa, az osztrák Grillparzer és a magyar Kisfaludy is feldolgozták. Katona egyesítette a különböző felfogásokat a királyné meggyilkolásáról.
Katona József: Bánk bán (elemzés) – Jegyzetek
A Bánk bán műfaja történelmi dráma, máig nemzeti drámánknak számít. A magyarság létének alapkérdéseit taglalja egy 13. századi tragikus történelmi esemény kapcsán. Az utolsó felvonásból derül ki, mi volt a szerző politikai eszményképe: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldhatja meg. A főnemesség szerepet kap az ország vezetésében, a jobbágyok pedig jogi és anyagi biztonságot élveznek. A mű romantikus stílusban íródott. Nyelvezete és jellemábrázolása (különösen a címszereplő jelleme) is romantikus. A fegyelmezett szerkezet és a központi problematika miatt viszont klasszicista is. A Bánk bán keletkezése
Katona József a kolozsvári Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-ben (a következő évre szóló beadási határidővel) meghirdetett drámapályázatára készítette a Bánk bán első változatát. A pályázatot Döbrentey Gábor fogalmazta, eredeti és történeti tárgyú drámával lehetett pályázni. A lehetséges témák között megemlíti Bánk bán történetét is. A dráma végleges szövegét 4 évvel később, 1819-ben írta meg Katona József.
Okostankönyv
- Okostankönyv
- Gerald durrell léghajóval a világ körül part
- Katona József: Bánk bán elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Csúf igazság teljes film magyarul
- HD720p VIDEA A majmok bolygója: Háború (2017) NEZD TELJES FILM MAGYARUL - bookwrightbae
- 1. évad 1. évad teljes epizódok online lejátszása
- Dzsingisz kán teljes film magyarul videa 2006
- Anna karenina teljes film magyarul online 2017
- Mozaik írás felmérő 1 osztály
- Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis
- STAR WARS J�T�KOK ingyen LEGJOBB leg�jabb
Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis
Belevette művébe több krónika álláspontját is: Pray György szerint a királyné ártatlan volt, a Kézai-krónika szerint bűnös, és erőszakos csábítás is történt. Katonánál Bánk a gyilkos, de vannak összeesküvők is. A végleges változatban fölerősíti a Gertrudissszal szembeni gyanút, de egyértelmű bizonyosságot nem nyer az olvasó a csábításban való közreműködésről. A történelmi alakok közül kicserélte a csábító személyét: Berthold kalocsai érsek helyére Ottót teszi. Saját maga találta ki a szereplők közül Tiborc, Biberach és Izidóra figuráját. A spanyol menekültek léteztek, már Kézai Simon gestája is utal rájuk. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Katona József: Bánk bán (elemzés+cselekmény) - Műelemzés Blog
Katona József: Bánk bán elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
A főhős tragikus hőssé válásában azonban ezek a kétségek, a "bizonytalanná válás" az első fázis. A második szakasz az összeesküvés-szál folytatása, melyet "megzavar" Bíberach megjelenése (szerelmi szál, a csábítás). A szerelmi szál újbóli – immáron tényszerű – megjelenése először készteti Bánkot cselekvésre (Melinda megmentésére indul), ugyanakkor háttérbe szorítja, elhomályosítja a társadalmi konfliktus kérdéseit. A harmadik felvonás eseményeinek szerepe a késleltetés. A féltékeny Bánk ismét elbizonytalanodik, mert Melinda összefüggéstelen szavai, összeomlása nem teszi lehetővé az igazság kiderítését. "Ráadásul" Tiborc ismét megjelenik, s a lesújtott férfit újólag – de egy újabb nézőpontból – társadalmi funkciójára figyelmezteti. Tiborc "panasza" kulcsfontosságú jelenete a drámának. Az alkotói koncepció itt érvényesül a legtisztábban. Bánk a lázadozó főurakat csendesíteni igyekezett, az ő vádjaikban méltán feltételezte az idegenekkel szembeni féltékenységet, politikai-hatalmi érdekeket.
My hero academia 3 évad 15 rész s 1 evad 15 resz videa
Tiborc panasza kulcsfontosságú jelenete a drámának. Az alkotói koncepció itt érvényesül a legtisztábban. Bánk a lázadozó főurakat csendesíteni igyekezett, vádjaikban méltán feltételezte az idegenekkel szembeni féltékenységet, politikai-hatalmi érdekeket. Tiborc azonban a védtelen, kiszolgáltatott nép szimbolikus alakja. Bánkot arra döbbenti rá, hogy státusa – hisz ő a királyt helyettesítő személy, nádor – azt követeli tőle, hogy személyes érdekeit rendelje alá a közösség: az ország, a nép érdekeinek. Mellékszálként kapcsolódik a cselekményhez Ottó és Bíberach jelenete (szóváltásuk végén Ottó orvul leszúrja a titkait ismerő lovagot). A haldokló Bíberach szavai előre utalnak. 4. SZAKASZ–ELSŐ TETŐPONT A negyedik szakasz a drámai hagyományoknak megfelelően a krízis. Ugyanakkor itt is vannak késleltető események, melyek előkészítik az összeütközést, fokozva a feszültséget. A királyné, aki eddig csak néhány jelenetben volt jelen, s pontosan nem lehetett eldönteni, hogy mi a szerepe a különböző szálakban, most mindvégig jelen van.
A mű eddigi eseményeiben jelleméből csak a szigor, az alattvalókkal szembeni fensőbbsége nyilvánult meg. A tetőpontjelenetig jelleme tovább árnyalódik, ellenszenvessé, zsarnokivá válik. Bánk szinte az utolsó pillanatig tisztelettel beszél vele. A gyilkosság hirtelen következik be, a személyében megalázott főhős a rá támadó királynét dühében öli meg. Bánk késlekedése, bizonytalansága végletesen változik meg ebben a helyzetben. Tragikumának ez is fontos momentuma. 5. SZAKASZ–ÚJ KONFLIKTUSSZINT, MEGOLDÁS A tragédia legvitatottabb felvonása az ötödik szakasz. A Bánk bán -elemzők és értelmezők (pl. Gyulai Pál, Arany János, Németh László, Kerényi Ferenc, Nagy Péter, Illyés Gyula, Pándi Pál) szinte mindegyike megállapítja, hogy dramaturgiai szempontból ez a mű legvitathatóbb része. Az egymásba fonódó konfliktusszálak már eddig is bonyolulttá tették a cselekményt, sokak szerint felesleges az új konfliktusszint (Endre király) beépítése. Látni kell azonban, hogy Katona szándéka nem egyszerűen a "jó, igazságtevő uralkodó" konvencionális, megoldást hozó szerepének megvalósítása.
A királynégyilkosságról és a nádor feleségének meggyalázásáról először egy 1268-as ausztriai verses krónikában olvashatunk, itt a krónikás a szájhagyományra hivatkozott mint forrásra. Valószínűleg azt használta forrásként a 14. század közepén a Képes Krónika is, majd Thuróczy János is A magyarok krónikája című művének írásakor a 15. században, mivel ezek a magyar krónikák is Bánk bán feleségének elcsábításával okolják meg a királyné elleni merényletet. Innen vette át a történetet az olasz humanista Antonio Bonfini, Mátyás király udvari történetírója, akinek nyomán a Bánk-monda bekerült az európai kultúra vándortémái közé, és számos külföldi szerző feldolgozta. De nálunk sem Katona műve volt a téma első feldolgozása, már históriás ének is született róla a 16. században. A Bánk bán szerkezete
A Bánk bán klasszikus felépítésű a dráma: a helyszín és az idő egysége megvalósul benne. Két szálon indul a tragédia:
szerelmi szál: Bánk bán szerelmes Melindába
politikai szál: összeesküvés
A történet ideje: 1213-ban játszódik, II.
Bánk, szinte az utolsó pillanatig tisztelettel beszél vele, végül azonban megöli. A gyilkosság hirtelen következik be, a személyében megalázott főhős a rá támadó királynét dühében öli meg. Bánk késlekedése, bizonytalansága végletesen változik meg ebben a helyzetben. Tragikumának ez is fontos momentuma. A tragédia legvitatottabb felvonása az ötödik szakasz. A Bánk bán-elemzők és értelmezők (pl. Gyulai Pál, Arany János, Németh László, Kerényi Ferenc, Nagy Péter, Illyés Gyula, Pándi Pál) szinte mindegyike megállapítja, hogy dramaturgiai szempontból ez a mű legvitathatóbb része. Az egymásba fonódó konfliktus-szálak már eddig is bonyolulttá tették a cselekményt, sokak szerint felesleges az új konfliktusszint (Endre király) beépítése. Látni kell azonban, hogy Katona szándéka nem egyszerűen a "jó, igazságtevő uralkodó" konvencionális, megoldást hozó szerepének megvalósítása. A király szerepének koncepcionális funkciói vannak, mind az eszmei üzenet, mind a cselekmény szintjén. Egyrészt Endre ugyanúgy kerül az események középpontjába, mint Bánk, másrészt az őt ért veszteség (szeretett hitvese elvesztése) tragikus is.